Sérsekszőlős község címere
Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsfő. A zöld mezőben lebegő helyzetű, szárukon harántirányban keresztbetett leveles arany kukoricaszár és arany búzakalász. A kék mezőben Szent Mihály arkangyal lovagpáncélba öltözött alakja ezüsttel, feje körül arany dicsfénnyel. A félbalra fordult szent jobb lábával az előtte fekvő, balra fordult és fejét hátravető ezüst sárkányon tipor. Két kézzel markolt, felső végén kereszttel ékített arany lándzsáját a sárkány torkába döfi. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy zöld, alul közös tőből ágazó és két-két arany fürttel ékített leveles szőlőinda övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs SÉRSEKSZŐLŐS felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
A címerképek megfogalmazásához a település jellemzői és a helytörténeti emlékek adtak támpontot. A címer alkotásakor szem előtt kellett tartanunk azt a legfontosabb heraldikai elvet, mely szerint annál értékesebbe egy címer, minél kevesebb motívumot sorakoztat fel a pajzson. A címer elsődleges feladata ugyanis a megkülönböztetés, és sohasem az, hogy minél többet mondjon tulajdonosáról. Mára a településnév is mutatja, hogy egykor igen jelentős volt itt a szőlőtermesztés, és bár ennek mára szinte nyoma sincs, indokolt, hogy ezt a hagyományt legalább a címer külső díszeként megjelenő növényi koszorúval megjelenítsük. A ma is hagyományos tevékenység, a mezőgazdaság - ahol a kalászosokon és a kukoricán van a hangúly.
A címeren - a katolikus lakosság jelképezve - a község védőszentje, Szent Mihály arkangyal kapott helyet. Ábrázolása az egyházi ikonográfia hagyományainak megfelelően látható a pajzson. A védőszentek és a templomok titulusainak a megjelenítése igen elterjedt és közkedvelt a nemzetközi és a magyar címertanban egyaránt. Ez abból fakad, hogy a vallásos hit a legerősebb közösségteremtő és megtartó erő. Napjainkban is elsősorban a védőszentek napján tartott búcsú az olyan ünnep, amely az egész lakosságának ünnepe, közös programja.